Itt -az ősz Kárpátokban, a Hoverlán - kezdődik el a reggel. Lent még cask virrad, a völgyek reggeli ködbe rejtőztek, a szépséges hegycsucs aranyba öltözött az őt éro első napsugaraktól. Ezekben a pillanatokban a hegyek csodálatosak, lehetetlen szavakba fogalmazni, semmilyen törtenet nem tudja elmondani vagy akár összehasonlitani a tájképet a már egyszer megtekintett látvánnyal.
Jöjjenek a Kárpátokba, és okvetlenül menjenek fel a Hoverla csucsára. A Hoverlára való gyalogos utazás felér egy mesébe, titokzatos szépségbe, és legendákba, mondaába való utazással.
És ha legyőzve egy pár tized kilométert, meredek utszakaszokat, sebes hegyi patakokat, Ön a hajnalt Hoverlán fogja köszönteni - biztos lehet abban, hogy ismet visszatér ide. Itt, a Kárpátok szivében Ön itthagyja a szive részet.
Hoverla - a Csornogora hegygerinc egyik magaslata, az Ukrán Kárpátok legmagasabb csucsa, magassága 2061 m.
A Csornogorához hasonlóan a Hoverláról is sok monda, legenda, ének, elbeszélés létezik. Leggyakrabban Olexa Dovbusról - a hegylakók, huculok védelmezőjéről - hallhat elbeszéléseket. Itt voltak a legelrejtettebb, legbiztonságosabb helyek a kárpáti parasztfelkelők (opriskok) vezére és csapata számára. A legenda szerint Csornogorán el vannak rejtve Dovbus kincsei.
Időnként vad, nehezen elérheto Csornogora ma örömmel várja vendégeit. Látogassa meg a széles teruletű, virágszőnyeggel boritott havasokat, figyelje meg a juhok nyakán lévő csengők dalát, a pásztorsipok muzsikáját. Suttognak a sürü erdők es a sebes hegyi patakok. Ebbe a csodálatos Kárápáti szimfoniába ünnepnapokon felcsendül a trembita hangja. Trembita hangjával kezdődik a havasokra való pasztorok és nyajuk ünnepélyes elkisérése.
A Csornogora védett terület Kárpátok egyik legnagyobbikja. Területe az Ivano-Frankivszki es Kárpátalja megyékre nyulik. A védet terület allat és növényvilága igen gazdag.
A Csornogori hegymagaslatokon vannak a legszebb havasok. Előfordul, hogy a hegymagaslatokra vezető turista övenyeken, utakon barna medvék, vaddisznók, őzek mennek át. A szikáakon sas madárfészkekkel találkozhatnak az erre járók. A patakokban pisztrángok usznak.
Ezt a vidéket vendégeink számára a klima es domborulatok hiressé tették. Ősszel kevés cspadék észlelhető, az átlag hőmérséklet eléri a +17° - +20° C. A Tél általában puha és havas, az átlag hőmérséklet ilyenkor -5 - -7° C között ingadozik. Ez lehetőseget ad arra, hogy vendegeink bármely évszakban látogathatjaá meg a Kárpátokat.
A Kárpátok legnagyobb folyói a Hoverla hegyoldalain veszik kezdetét. A vizeséseken a Prut folyó kezdoőik, mely magába ölel sok kis mellék patakokat. A Fehér Tisza forrása szintén a Hoverla lábánál kezdődik
Máus-junius - legmegfelelőb időzak a Kápáokban való pihenéshez. Ebben az időszakban virágoznak a gyümölcsösök, a hegyek erdői zöld szint öltenek magukra, zengnek a sebes patakok. A völgyekben és éjszaki részeken még megmaradt a téli hó. Sielni és napozni is lehet egy időben. A havasokon ritka faju növenyekkel találkozhatunk - hóvirággal és Kárpáti sáfránnyal.Junius elején a Hoverla hegyoldalai és a tőle nem messze lévő havasok rózsaszinü szőnyeget öltenek magukra a Kárpáti rododendron virágzásától. Csak itt maradt meg a magas hegyeket kedvelő növény. És csak itt szemtanui lehetnek az egyidoben virágzó réteknek és a mellettük lévő, téltől megmaradt hónak.
E helyek csodálatos szépségét cask akkor láthatják meg, ha a legmagasabb hegycsucsok egyikén állnak. Láthatják, hogyan tárulnak fel Önok előtt a zöld erdők tengere, elképesztő hegyek panorámája. Keletre látható a Pop-Iván (Csornogora), délre - a Hucul es Erdei Alpok, éjszakra - Gorganok, nyugatra - Havasok hegygerince valamint ennek a legmagasabb csucsa - a Bliznica (1883 m) magas.

"Más országok büszkék lennének Erőss Zsoltra, Magyarország a fotelkommentelők európai paradicsoma"
Erőss Zsolt halála nemcsak Magyarországon, de a világon is visszhangot vált ki - írta az Erőss Zsolt és Kiss Péter tragédiáját feldolgozó összefoglaló írásában Vincze Szabolcs, a Magyarok a világ nyolcezresein szóvivője.
Pénteken befejeződött a Magyarok a világ nyolcezresein Kancsendzönga-expedíciója, amely egy sikeres csúcsmászás után tragédiával végződött - tette közzé az expedíció blogoldalán Vincze Szabolcs szóvivő, aki az MTI-nek elmondta, hogy a magyarok valószínűleg már elhagyták az alaptábort és útban vannak a nepáli főváros, Katmandu felé.
A szóvivő összefoglalót tett közzé a csúcsmászás óta eltelt eseményekről. Mint írta, a leereszkedés közben eltűnt két magyar hegymászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter keresése eddig folyt, remény azonban már az eltelt idő miatt nincs. Kollár Lajos expedícióvezető szerint bele kell törődni a két hegymászó elvesztésébe, az expedíciónak pedig le kell vonulnia a hegyről az érkező monszun miatt.
"A magyar hegymászás egyik legtragikusabb napját számtalan tényező befolyásolta, melyek végül tragédiához vezettek. A két mászó valóban későn érte el a csúcsot, nepáli idő szerint este hatkor, ami azt jelentette, hogy pár órájuk maradt arra, hogy a sötétedés beállta előtt leereszkedjenek. A döntésért azonban senkit nem szabad hibáztatni. Tény, ez magában hordozta a kockázatot, de a kivételes képességű hegymászók azért is különlegesek, mert vállalják a kockázatokat még akkor is, amikor senki más nem vállalná. Ezt mindketten megtették már korábban is" - írta a szóvivő. A két magyar mászó hétfőn jutott fel az India és Nepál határán lévő Kancsendzönga 8586 méteres csúcsára.
A szóvivő beszámolója szerint másnap 8100 méteren "a Zsolton úrrá levő hirtelen kimerültség számára is váratlan volt, de az éjszakai bivakolás ilyen magasan már semmiféle pihenést, regenerálódást nem biztosít. Semmit! Energiát von el a mászótól, amit csak később érez majd meg, mint Zsolt is. Kiss Péter jobb erőben volt, bár hogy pontosan mi történt ebben a magasságban, nem tudni, egy ideig együtt ereszkedhettek és bevárhatták egymást", Kiss Péter Erőss Zsoltot, de egy idő után Kiss Péternek gyorsabban kellett lefelé haladnia.
Újabb probléma volt, hogy kevés víz volt a párosnál, pedig ebben a magasságban a folyadékpótlás legalább olyan fontos, mint hogy minél hamarabb elhagyják a 7000 méter feletti zónát. A folyadékhiány leginkább annak volt köszönhető, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter jó formában érezte magát a csúcsroham előtt és alatt, "ezért annyi cuccot akart magával vinni, ami még nem hátráltatja a haladást ebben a magasságban, és könnyebbé teszi a gyors ereszkedést is. A 8000 méter feletti bivakolás azonban mindent megváltoztatott" - összegezte a történteket a szóvivő.
Vincze Szabolcs véleménye szerint két lehetséges forgatókönyv létezik. Az első, hogy mivel kimerültek voltak, nem tudtak leereszkedni a 4-es tábor feletti úgynevezett rámpán, amelynek átmászása még egy kipihent mászótól is teljes koncentrációt követel. "Ha így van, akkor előbb Kiss Péter, majd Erőss Zsolt csúszott ki, és zuhant le a rámpáról, és mivel testüket eddig nem találták meg, talán ez a valószínűbb verzió". A másik, hogy a kimerültség és a kétszeri 8000 méter környéki bivakolás már sok volt nekik és megfagytak a hegyen. "Biztosat nem tudunk, és soha nem is fogunk tudni" - jegyezte meg a szóvivő.
Mint írta, "tény: három nap után nincs esélye annak, hogy élve előkerülnek. Ebben a magasságban ennyi idő túlélhetetlen, és mivel az utolsó napon, mikor még látták Zsoltot, Peti már nem volt képben, ő pedig lassan ereszkedett, az is valószínűtlen, hogy akár más úton érhették el az alsóbb területeket. A keresésükre igyekvő serpák pedig semmi nyomot nem találtak arra vonatkozólag, hogy a 7600 méteren álló négyes táborba elértek, de más csapatok sem bukkantak Zsolték nyomaira. Ezek az információk beszédesek. A hivatalos közlemény szerint eltűntek, és ez a Himalájában egyet jelent azzal, hogy nem kerülnek elő többé élve" - fogalmazott a szóvivő, aki egyúttal bírálta a veterán spanyol hegymászó, Carlos Soria szavait.
A 74 éves spanyol mászó visszafordult a csúcs előtt, mert nem volt elég ideje és kötele a sikeres mászáshoz. Carlos Soria bírálta, hogy a Kancsendzöngát meghódítani kívánó hegymászók közül sokan nem gondoskodnak megfelelő felszerelésről és - részben anyagi okokból - elegendő serpáról.
Vincze Szabolcs nem tartja korrektnek a spanyol mászó szavait "még akkor sem, ha van igazságtartalma. Azzal vádolni egy expedíciót, hogy nem hajlandó fizetni a serpákat, egyszerűen nonszensz, leginkább azért, mert a magyar expedíció egyik kimondott célja, hogy nem is szeretne serpák segítségével feljutni a csúcsra. A kirakott fix kötelekért pedig a magyar expedíció is fizetett, a csúcstámadáskor pedig a kettes táborig taposták a nyomot" - emlékeztetett.
A szóvivő írása szerint Erőss Zsolt halála nemcsak Magyarországon, de a világon is visszhangot vált ki. Szomorúnak tartja, hogy saját országában olyan méltatlan és ostoba kommentháborút vált ki minden vele kapcsolatos esemény, ami máshol elképzelhetetlen lenne. "Más országok büszkék egy ilyen emberre, és jól teszik. Magyarország a fotelkommentelők európai paradicsoma, sokak hozzáállása teljesen laikus, rosszindulatú, a hozzáértés tökéletesen kiolvasható hiánya miatt pedig teljesen hiteltelen. Akárcsak azok az információk, melyek felelőtlenül reményt ébresztenek egy ilyen tragikus szituációban" - jegyezte meg Vincze Szabolcs.
(MTI)


További részletek: http://kuruc.info/r/2/112644/#ixzz2UDufpihF

Kopjafa emlékeztet majd Erőss Zsoltra a Bükkben
2013. május 27. 14:50
TRAGÉDIA | Kopjafát állítanak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Himalájában eltűnt Erőss Zsolt hegymászó emlékére.


Mik ezek?

Erőss Zsolt 2013-ban védnökként támogatta a természet védelmét a Bükkben. Grédics Szilárd igazgató elmondta: a kopjafa helyét még nem jelölték ki, de elhatározták, hogy Erőss szülőföldjéről, a Gyilkos tó mellől hoznak mellé követ.

A BNPI közleményben is búcsúzott Erőss Zsolttól és Kiss Pétertől: Sokáig reménykedtünk a csodában. Hittünk benne, hogy visszatérnek. Vártuk Zsoltot, hogy folytathassuk a megkezdett közös munkát – írják.

A cikk a hirdetés után folytatódik

"Sajnálattal értesültünk, hogy Erőss Zsolt, aki 2013-ban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi tevékenységéhez kapcsolódóan vállalt védnöki szerepet, és hegymászó társa Kiss Péter a Kancsendzönga Expedíció során, a csúcsról való ereszkedés közben, 8000 méter körüli magasságban eltűnt.

A Himalájából érkező tudósítások és hírek szerint megszűnt az esélye az életben maradásuknak, mi, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai sokáig reménykedtünk a csodában. Hittünk benne, hogy visszatérnek. Vártuk Zsoltot, hogy folytathassuk a megkezdett közös munkát. A téli Transzbükki átkelés során – amikor több mint félszázan túráztunk együtt Zsolttal a Bükki Nemzeti Parkban –, a „Magaslatainkon” című fotókiállításának megnyitóján, az élménybeszámolóin egy közvetlen, kedves példaképet ismerhettünk meg. A természetvédelmi szemléletformálásban nagy szeretettel volt a segítségünkre.

A hegymászók május 20-án, több mint 24 órás mászás után, magyar idő szerint hétfőn délben jutottak föl a Himalája harmadik legmagasabb csúcsára, a 8586 méter magas Kancsendzöngára. A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot a 2002-es sikeres Everest-mászás után Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. A Kancsendzönga elérésével a "nyolcezresek" közül már csak az Annapurna és a K2 van hátra. Erőss Zsolt a tizedik nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsot hódította meg.

A Kancsendzönga az egyik legveszélyesebb, mitikus „nyolcezres”, amelynek a helyiek hiedelemvilágában rossz híre van. A Nepál és India határvidékén élők legendái szerint a Kancsendzöngát egy démon őrzi. Az egyik völgyében viszont az örök élet forrása található. Mi, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai hisszük, hogy Zsolt eljutott oda" - olvasható a BNPI közleményében.