Hazudnak a környezetvédők, felszámolnák a magyar méztermelést
2014.05.10 15:52
Share on print Share on gmail
Share on vk

Háborút hirdetett a Nyugat a magyar gazdaság maradványai ellen is - ezt a következtetést vonhatjuk le az Európai Parlamentben zajló vitát kísérő Greenpeace jelentésből.

Korábban az Európai Unió kilátásba helyezte az Európától idegen növényfajták kiirtását Európa területén, aminek áldozatul esett volna az a fehér akác, ami a magyar méztermelés 50%-át adja és az ország faállományának mintegy 34%-át jelenti, emellett tűzifaként az egyik legmagasabb fűtőértékű fafajta. Miután Magyarország megvétózta az ezt célzó törvényt az Európai Parlamentben, a vita átmenetileg háttérbe szorult.

Úgy tűnik azonban, hogy az Európai Unió nem tett le a magyar ipar utolsó maradványainak megsemmisítéséről. A magyar méztermelés most más oldalról lett tűz alá véve. Megjelent egy Greenpeace jelentés, ami azt állítja, hogy a Magyarországon kapható mézek kétharmada növényvédő szert tartalmaz, vagyis mérgező. A Greenpeace ezt a vádat összesen 107 mintavétel alapján állapította meg, vagyis a vizsgálat önmagában is nevetséges.

Felmerül a kérdés; milyen mézet vizsgáltak meg, és hogyan sikerült abban növényvédőszert találni? Ha a Greenpeace értelmes választ tud adni arra, hogyan kerül az akácmézbe növényvédő szer, az az akác inváziós fajként betiltása alól már önmagában kihúzza a talajt. Az akác az egyik legszívósabb fafajta, éppen ezért nem kell se permetezni, se más vegyszerrel elősegíteni az egészséges faállomány fejlődését. Nevetséges, hogy növényvédő szerről beszélnek egy olyan növényfajta esetében, amit éppen amiatt akarnak kiirtani, mert életképes és agresszívan hódítja el a területeket más fajtáktól. Ezen felül, a méhészek okkal vannak felháborodva már magán a jelentésen is; a növényvédőszerek érzékenyen érintik a méhállományt, ami előbb pusztul ki a vegyszertől, mint hogy a mérgezett területből méz lenne. Ha a Greenpeace az akácmézben növényvédőszert talált, azt utólag tették bele. Hogy mi célból hamisítanának meg egy ilyen mintavételt, az pedig egyértelmű: a Greenpeace is pénzből tartja fenn magát.

A magyar méz az európai piacon versenyképes, sok nyugati országban termelt méz híg műanyag lötty a magyar akácmézhez képest. A rosszabb minőségű méz termelőinek pedig érdeke, hogy a minőség eltűnjön a piacról. A saját, rosszabb minőségű termékre így tudják növelni a keresletet, vagyis növelni a profitot. A Greenpeace pénzből tartja fenn magát, és egyes lobbicsoportok a magyar méztermelés megsemmisítésére használnák fel a magát környezetvédőnek nevező szervezetet.

Az Európai Unióban a vita háttérbe szorulhat a magyar akácerdők kivágásáról, de ez nem jelenti azt, hogy letettek az utolsó életképes és versenyképes magyar iparág megsemmisítéséről. A "környezetvédők" által végzett vizsgálat eredménye nem a magyar mézek káros voltát támasztja alá, hanem azt, hogy a környezetvédelem elkurvulásának képviselője lett a Greenpeace, ami hamis, tudományosnak látszó érveket akar felsorakoztatni arra, miért kell újabb uniós szabályozásokat bevezetni a magyar méztermelőkkel szemben. A Greenpeace vizsgálata azt hivatott alátámasztani, hogy ha a magyar EP-képviselők vétója miatt a haza méztermelést nem tudják az akácerdőink kivágásával megsemmisíteni, újabb szabályozásokat hozhassanak, ami megfojtja a termelőket.

Az Európai Unió célja a magyar méztermelés megsemmisítése, hogy hazai termelés híján mi is piac legyünk a franciáktól, németektől érkező, húgyszínű lötty felvásárlására, amit ők méznek neveznek. Vegyük végre észre, ez a 10 év EU tagság semmilyen pozitívumot nem hozott az országnak. Felszámolták a magyar ipart, és most megsemmisítenék a termelés azon ágazatait, ami eddig véletlenül elkerülte a figyelmüket.

Ha a Magyarországon kapható mézekben növényvédő szer van, akkor az ellenőrzéseket a határon kell folytatni. Be kell vizsgáltatni minden, a nyugati országokból érkező mézszállítmányt, hogy a magyar fogyasztókat ne növényvédő szerekkel etessék. Nincs határellenőrzés? Akkor vissza kell állítani. A nyugati mézeket pedig a jelenleginél szigorúbb szabályozásnak alávetni, extra forgalmi adót kivetni rá, hogy a hazai termelő előnybe kerüljön. Ez a mi országunk, a mi mézünk. El a kezekkel tőle!

Molnár István

Nem csupán mézesmadzag, úgy tűnik, tényleg megmenekül az EU tiltólistájáról a fehérakác

Egyelőre sikerült blokkolnia Magyarországnak azt a kezdeményezést az uniós tagállamok képviselőiből álló testületben, amely potenciálisan azzal a veszéllyel fenyeget, hogy uniós tiltólistára kerül az akácméz alapanyagát adó fehér akác. Közölte Várhelyi Olivér Magyarország egyik uniós nagykövete szerda este az MTI-vel.

A kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve bekerülésének megakadályozása, amelyek veszélyt jelentenek adott esetben akár az emberi egészségre vagy az Európában őshonos fajokra, a kontinens élővilágának sokszínűségére ( milyen szomorú, hogy az EU Európa őshonos lakosságát, és kultúráját nem védi ilyen hatásosan a bevándorlók millióitól – a szerk. ).

A fehér akác, amely a magyar méztermelés mintegy felének szolgál alapanyagul, Észak-Amerikából származik, Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére, és ha termesztése nem megfelelően szabályozott, valóban fenyegetést jelenthet az őshonos növényfajokra.

Magyarország viszont egyrészt azzal érvelt, hogy a fehér akáccal való gazdálkodásra Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak, egyes területeken a termesztése támogatott, máshol pedig az irtása, másrészt pedig azzal érvelt, hogy a Magyarország számára kiemelten fontos méztermelés szempontjából a fehér akác kulcsfontosságú. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a múlt héten levelet is írt Janez Potocnik környezetvédelmi biztosnak, biztosítékot kérve tőle, hogy a fehér akác semmilyen esetben sem kerülhet fel a tiltólistára.

Potocnik szóvivője kedden az MTI megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a bizottság a lista összeállításakor minden gazdasági és társadalmi szempontot figyelembe fog venni. Joe Hennon emellett azt is közölte, hogy a brüsszeli testület kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok alapján, a tagállamokkal együttműködve javasolja majd egyes fajok tiltólistára tételét.

Diplomaták szerint ugyanakkor bevett gyakorlat, hogy a bizottság írásos nyilatkozatban ad garanciát, tesz ígéretet tagállamoknak valamilyen kérdésben, és ez esetben is megtehette volna, hogy kijelenti: egyes fajok biztosan nem kerülnek fel a listára. Az akácért aggódó magyarok mellett a dánok és a britek is aggodalmuknak adtak hangot. Koppenhága a prémje miatt tenyésztett amerikai nyérc listára kerülését szeretné megakadályozni, London pedig a vízijácintot mentené meg.

Az Európai Unió úgynevezett rendes jogalkotói folyamatában mind az EP-nek, mind a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsnak rá kell bólintania a javaslatra. Az előkészítő munka az úgynevezett állandó képviselők bizottságában folyik. Itt nyílt lehetősége Magyarországnak arra, hogy blokkolja a kezdeményezést.

A rendes jogalkotói folyamat első lépéseként az Európai Bizottság beterjeszti javaslatát - ez ebben az esetben tavaly ősszel történt meg, majd ha a tanács és az Európai Parlament meg tud állapodni egymással, akkor az Európai Parlament plenáris ülésen szavaz a tervezetről.

A tanácsban különlegesen kialakított súlyozással, a tagállamok minősített többségének támogatására van szükség. Viszont ebben az esetben a tanács és a parlament olyan jogszabály-szövegben állapodott meg, amelyet ebben a formában a javaslattevő Európai Bizottság nem tudott támogatni, így pedig csak ellenszavazat nélkül lehetett volna elfogadni a tervezetet. Magyarország viszont, miután nem kapott garanciát arra, hogy az akác nem kerül fel a listára, megvétózta a kezdeményezést.

"Az utóbbi napok fejleményei alapján valós veszélye volt annak, hogy a rendelet elfogadásával kikerül Magyarország kezéből az akác kezeléséről való döntés lehetősége, illetve veszélybe kerül a több tízezer ember megélhetését biztosító akác termesztése" - közölte Várhelyi Olivér az MTI-vel, aki egyúttal reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlament mandátumának nyári lejárta előtt a kérdés nem kerül újra napirendre
Forrás:
Zöld Válasz