Itt -az ősz Kárpátokban, a Hoverlán - kezdődik el a reggel. Lent még cask virrad, a völgyek reggeli ködbe rejtőztek, a szépséges hegycsucs aranyba öltözött az őt éro első napsugaraktól. Ezekben a pillanatokban a hegyek csodálatosak, lehetetlen szavakba fogalmazni, semmilyen törtenet nem tudja elmondani vagy akár összehasonlitani a tájképet a már egyszer megtekintett látvánnyal.
Jöjjenek a Kárpátokba, és okvetlenül menjenek fel a Hoverla csucsára. A Hoverlára való gyalogos utazás felér egy mesébe, titokzatos szépségbe, és legendákba, mondaába való utazással.
És ha legyőzve egy pár tized kilométert, meredek utszakaszokat, sebes hegyi patakokat, Ön a hajnalt Hoverlán fogja köszönteni - biztos lehet abban, hogy ismet visszatér ide. Itt, a Kárpátok szivében Ön itthagyja a szive részet.
Hoverla - a Csornogora hegygerinc egyik magaslata, az Ukrán Kárpátok legmagasabb csucsa, magassága 2061 m.
A Csornogorához hasonlóan a Hoverláról is sok monda, legenda, ének, elbeszélés létezik. Leggyakrabban Olexa Dovbusról - a hegylakók, huculok védelmezőjéről - hallhat elbeszéléseket. Itt voltak a legelrejtettebb, legbiztonságosabb helyek a kárpáti parasztfelkelők (opriskok) vezére és csapata számára. A legenda szerint Csornogorán el vannak rejtve Dovbus kincsei.
Időnként vad, nehezen elérheto Csornogora ma örömmel várja vendégeit. Látogassa meg a széles teruletű, virágszőnyeggel boritott havasokat, figyelje meg a juhok nyakán lévő csengők dalát, a pásztorsipok muzsikáját. Suttognak a sürü erdők es a sebes hegyi patakok. Ebbe a csodálatos Kárápáti szimfoniába ünnepnapokon felcsendül a trembita hangja. Trembita hangjával kezdődik a havasokra való pasztorok és nyajuk ünnepélyes elkisérése.
A Csornogora védett terület Kárpátok egyik legnagyobbikja. Területe az Ivano-Frankivszki es Kárpátalja megyékre nyulik. A védet terület allat és növényvilága igen gazdag.
A Csornogori hegymagaslatokon vannak a legszebb havasok. Előfordul, hogy a hegymagaslatokra vezető turista övenyeken, utakon barna medvék, vaddisznók, őzek mennek át. A szikáakon sas madárfészkekkel találkozhatnak az erre járók. A patakokban pisztrángok usznak.
Ezt a vidéket vendégeink számára a klima es domborulatok hiressé tették. Ősszel kevés cspadék észlelhető, az átlag hőmérséklet eléri a +17° - +20° C. A Tél általában puha és havas, az átlag hőmérséklet ilyenkor -5 - -7° C között ingadozik. Ez lehetőseget ad arra, hogy vendegeink bármely évszakban látogathatjaá meg a Kárpátokat.
A Kárpátok legnagyobb folyói a Hoverla hegyoldalain veszik kezdetét. A vizeséseken a Prut folyó kezdoőik, mely magába ölel sok kis mellék patakokat. A Fehér Tisza forrása szintén a Hoverla lábánál kezdődik
Máus-junius - legmegfelelőb időzak a Kápáokban való pihenéshez. Ebben az időszakban virágoznak a gyümölcsösök, a hegyek erdői zöld szint öltenek magukra, zengnek a sebes patakok. A völgyekben és éjszaki részeken még megmaradt a téli hó. Sielni és napozni is lehet egy időben. A havasokon ritka faju növenyekkel találkozhatunk - hóvirággal és Kárpáti sáfránnyal.Junius elején a Hoverla hegyoldalai és a tőle nem messze lévő havasok rózsaszinü szőnyeget öltenek magukra a Kárpáti rododendron virágzásától. Csak itt maradt meg a magas hegyeket kedvelő növény. És csak itt szemtanui lehetnek az egyidoben virágzó réteknek és a mellettük lévő, téltől megmaradt hónak.
E helyek csodálatos szépségét cask akkor láthatják meg, ha a legmagasabb hegycsucsok egyikén állnak. Láthatják, hogyan tárulnak fel Önok előtt a zöld erdők tengere, elképesztő hegyek panorámája. Keletre látható a Pop-Iván (Csornogora), délre - a Hucul es Erdei Alpok, éjszakra - Gorganok, nyugatra - Havasok hegygerince valamint ennek a legmagasabb csucsa - a Bliznica (1883 m) magas.

Kitörés Emlék és Teljesítménytúra - Az MNA közleménye
2014.02.06 14:08
Share on print Share on gmail

Tisztelt Érdeklődők, Jelentkezők!

A média és a mögötte álló szélsőséges csoportok becstelen támadás alá vették a bejelentett és hivatalos Kitörés Emlék és Teljesítménytúrát. A túrát sikerrel és nagy létszámmal megrendező Börzsöny Akciócsoporttal szolidaritást vállalunk. Az akciónak politikai célja nincs, viszont egyes közéleti szereplők a választási küzdelem jegyében aktuálpolitikai céljaik miatt foglalkoznak vele, médiahisztériát keltve, a túra betiltását követelik. Ezt az ártó tevékenységet elítéljük. Ezért a Vezetőség úgy döntött, hogy idén a -szokásunktól eltérően- Magyar Nemzeti Arcvonal nem rendez különálló emléktúrát, hanem tagjai egyénileg csatlakoznak a hivatalos és bejelentett rendezvényhez.

Kérjük tagjainkat és szimpatizánsainkat, hogy idén jelenlétükkel támogassák a Kitörés Emlék és Teljesítménytúrát, növelve ezzel a teljesítők létszámát és az elvi ellenállás mértékét a rendezvényt támadó erőkkel szemben. Közös érdekünk, hogy a több ezer túrázót vonzó, történelmi emlékezeten alapuló sportesemény a jövőben is megrendezésre kerüljön, és népünk kollektív emlékezetéből ne lehessen kitörölni a kötelességteljesítés felemelő példájának számító Kitörést.

Azokat, akik tagjaink sorába kívánnak lépni bátorítjuk, hogy egyénileg járják végig a túrát, és az azt bizonyító oklevelet legközelebbi nyílt rendezvényünkre hozzák magukkal, egyfajta ajánlólevélként.

A túráról információkat a következő honlapon találhatnak:

http://www.kitorestura.hu/

Jó utat, méltóságteljes megemlékezést, erőt és kitartást kíván:

A Magyar Nemzeti Arcvonal Vezetősége

Nem csupán mézesmadzag, úgy tűnik, tényleg megmenekül az EU tiltólistájáról a fehérakác

Egyelőre sikerült blokkolnia Magyarországnak azt a kezdeményezést az uniós tagállamok képviselőiből álló testületben, amely potenciálisan azzal a veszéllyel fenyeget, hogy uniós tiltólistára kerül az akácméz alapanyagát adó fehér akác. Közölte Várhelyi Olivér Magyarország egyik uniós nagykövete szerda este az MTI-vel.

A kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve bekerülésének megakadályozása, amelyek veszélyt jelentenek adott esetben akár az emberi egészségre vagy az Európában őshonos fajokra, a kontinens élővilágának sokszínűségére ( milyen szomorú, hogy az EU Európa őshonos lakosságát, és kultúráját nem védi ilyen hatásosan a bevándorlók millióitól – a szerk. ).

A fehér akác, amely a magyar méztermelés mintegy felének szolgál alapanyagul, Észak-Amerikából származik, Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére, és ha termesztése nem megfelelően szabályozott, valóban fenyegetést jelenthet az őshonos növényfajokra.

Magyarország viszont egyrészt azzal érvelt, hogy a fehér akáccal való gazdálkodásra Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak, egyes területeken a termesztése támogatott, máshol pedig az irtása, másrészt pedig azzal érvelt, hogy a Magyarország számára kiemelten fontos méztermelés szempontjából a fehér akác kulcsfontosságú. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a múlt héten levelet is írt Janez Potocnik környezetvédelmi biztosnak, biztosítékot kérve tőle, hogy a fehér akác semmilyen esetben sem kerülhet fel a tiltólistára.

Potocnik szóvivője kedden az MTI megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a bizottság a lista összeállításakor minden gazdasági és társadalmi szempontot figyelembe fog venni. Joe Hennon emellett azt is közölte, hogy a brüsszeli testület kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok alapján, a tagállamokkal együttműködve javasolja majd egyes fajok tiltólistára tételét.

Diplomaták szerint ugyanakkor bevett gyakorlat, hogy a bizottság írásos nyilatkozatban ad garanciát, tesz ígéretet tagállamoknak valamilyen kérdésben, és ez esetben is megtehette volna, hogy kijelenti: egyes fajok biztosan nem kerülnek fel a listára. Az akácért aggódó magyarok mellett a dánok és a britek is aggodalmuknak adtak hangot. Koppenhága a prémje miatt tenyésztett amerikai nyérc listára kerülését szeretné megakadályozni, London pedig a vízijácintot mentené meg.

Az Európai Unió úgynevezett rendes jogalkotói folyamatában mind az EP-nek, mind a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsnak rá kell bólintania a javaslatra. Az előkészítő munka az úgynevezett állandó képviselők bizottságában folyik. Itt nyílt lehetősége Magyarországnak arra, hogy blokkolja a kezdeményezést.

A rendes jogalkotói folyamat első lépéseként az Európai Bizottság beterjeszti javaslatát - ez ebben az esetben tavaly ősszel történt meg, majd ha a tanács és az Európai Parlament meg tud állapodni egymással, akkor az Európai Parlament plenáris ülésen szavaz a tervezetről.

A tanácsban különlegesen kialakított súlyozással, a tagállamok minősített többségének támogatására van szükség. Viszont ebben az esetben a tanács és a parlament olyan jogszabály-szövegben állapodott meg, amelyet ebben a formában a javaslattevő Európai Bizottság nem tudott támogatni, így pedig csak ellenszavazat nélkül lehetett volna elfogadni a tervezetet. Magyarország viszont, miután nem kapott garanciát arra, hogy az akác nem kerül fel a listára, megvétózta a kezdeményezést.

"Az utóbbi napok fejleményei alapján valós veszélye volt annak, hogy a rendelet elfogadásával kikerül Magyarország kezéből az akác kezeléséről való döntés lehetősége, illetve veszélybe kerül a több tízezer ember megélhetését biztosító akác termesztése" - közölte Várhelyi Olivér az MTI-vel, aki egyúttal reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlament mandátumának nyári lejárta előtt a kérdés nem kerül újra napirendre
Forrás:
Zöld Válasz