Itt -az ősz Kárpátokban, a Hoverlán - kezdődik el a reggel. Lent még cask virrad, a völgyek reggeli ködbe rejtőztek, a szépséges hegycsucs aranyba öltözött az őt éro első napsugaraktól. Ezekben a pillanatokban a hegyek csodálatosak, lehetetlen szavakba fogalmazni, semmilyen törtenet nem tudja elmondani vagy akár összehasonlitani a tájképet a már egyszer megtekintett látvánnyal.
Jöjjenek a Kárpátokba, és okvetlenül menjenek fel a Hoverla csucsára. A Hoverlára való gyalogos utazás felér egy mesébe, titokzatos szépségbe, és legendákba, mondaába való utazással.
És ha legyőzve egy pár tized kilométert, meredek utszakaszokat, sebes hegyi patakokat, Ön a hajnalt Hoverlán fogja köszönteni - biztos lehet abban, hogy ismet visszatér ide. Itt, a Kárpátok szivében Ön itthagyja a szive részet.
Hoverla - a Csornogora hegygerinc egyik magaslata, az Ukrán Kárpátok legmagasabb csucsa, magassága 2061 m.
A Csornogorához hasonlóan a Hoverláról is sok monda, legenda, ének, elbeszélés létezik. Leggyakrabban Olexa Dovbusról - a hegylakók, huculok védelmezőjéről - hallhat elbeszéléseket. Itt voltak a legelrejtettebb, legbiztonságosabb helyek a kárpáti parasztfelkelők (opriskok) vezére és csapata számára. A legenda szerint Csornogorán el vannak rejtve Dovbus kincsei.
Időnként vad, nehezen elérheto Csornogora ma örömmel várja vendégeit. Látogassa meg a széles teruletű, virágszőnyeggel boritott havasokat, figyelje meg a juhok nyakán lévő csengők dalát, a pásztorsipok muzsikáját. Suttognak a sürü erdők es a sebes hegyi patakok. Ebbe a csodálatos Kárápáti szimfoniába ünnepnapokon felcsendül a trembita hangja. Trembita hangjával kezdődik a havasokra való pasztorok és nyajuk ünnepélyes elkisérése.
A Csornogora védett terület Kárpátok egyik legnagyobbikja. Területe az Ivano-Frankivszki es Kárpátalja megyékre nyulik. A védet terület allat és növényvilága igen gazdag.
A Csornogori hegymagaslatokon vannak a legszebb havasok. Előfordul, hogy a hegymagaslatokra vezető turista övenyeken, utakon barna medvék, vaddisznók, őzek mennek át. A szikáakon sas madárfészkekkel találkozhatnak az erre járók. A patakokban pisztrángok usznak.
Ezt a vidéket vendégeink számára a klima es domborulatok hiressé tették. Ősszel kevés cspadék észlelhető, az átlag hőmérséklet eléri a +17° - +20° C. A Tél általában puha és havas, az átlag hőmérséklet ilyenkor -5 - -7° C között ingadozik. Ez lehetőseget ad arra, hogy vendegeink bármely évszakban látogathatjaá meg a Kárpátokat.
A Kárpátok legnagyobb folyói a Hoverla hegyoldalain veszik kezdetét. A vizeséseken a Prut folyó kezdoőik, mely magába ölel sok kis mellék patakokat. A Fehér Tisza forrása szintén a Hoverla lábánál kezdődik
Máus-junius - legmegfelelőb időzak a Kápáokban való pihenéshez. Ebben az időszakban virágoznak a gyümölcsösök, a hegyek erdői zöld szint öltenek magukra, zengnek a sebes patakok. A völgyekben és éjszaki részeken még megmaradt a téli hó. Sielni és napozni is lehet egy időben. A havasokon ritka faju növenyekkel találkozhatunk - hóvirággal és Kárpáti sáfránnyal.Junius elején a Hoverla hegyoldalai és a tőle nem messze lévő havasok rózsaszinü szőnyeget öltenek magukra a Kárpáti rododendron virágzásától. Csak itt maradt meg a magas hegyeket kedvelő növény. És csak itt szemtanui lehetnek az egyidoben virágzó réteknek és a mellettük lévő, téltől megmaradt hónak.
E helyek csodálatos szépségét cask akkor láthatják meg, ha a legmagasabb hegycsucsok egyikén állnak. Láthatják, hogyan tárulnak fel Önok előtt a zöld erdők tengere, elképesztő hegyek panorámája. Keletre látható a Pop-Iván (Csornogora), délre - a Hucul es Erdei Alpok, éjszakra - Gorganok, nyugatra - Havasok hegygerince valamint ennek a legmagasabb csucsa - a Bliznica (1883 m) magas.