A vár szó hallatán lelki szemeink elõtt égbeszökõ kõfalak, támpillérek, öregtorony, bástyák, rondella, gyilokjáró, farkasveremmel, felvonóhíddal megerõsített kaputorony, sáncok, palánkok és vizes árkok rendszere jelenik meg. Mindezek a középkori várakra érvényesek is. A vár kifejezés azonban tágabb értelmet takar.

Már az új kõkor embere is kereste a védett helyeket. Barlangok, folyók kanyarulatainak magasabb teraszaira építette meg hajlékát. Ahol az idõjárástól, állatok és más hordák támadásától bizonyos védelemre számíthatott. A társadalom fejlõdésével, a magántulajdon kialakulásával vált szükségessé a lakhelyek mesterséges úton való megerõsítése.

Az első véd művek a rézkorból maradtak ránk. Árkok, sáncok, palánkok voltak ezek. Vagy egyszerűen egy a környezeténél pár méterrel magasabb hely oldalait függõlegesre lefaragva, a dombsor végétõl árokkal elválasztva épültek meg az elsõ földvárak.

Hegységeink közül talán a Mátrában találjuk a legtöbb várat. A déli lejtõkön a bronzkori sáncokat jobbára a helyszínen talált kövekbõl építették. A régebben épített rakások már szétcsúsztak (Abasár, Rónya-tetõ; Gyöngyössolymos, Kis-hegy). Máshol részben vagy egészben elhordták köveiket az újkori építkezésekhez (Mátrafüred, Remete-bérc; Gyöngyössolymos, Eremény-tető). Ahol nem volt kõ, ott földbõl építettek védmüveket. Ilyen földsáncokat találunk a parádi Várhegyen és a siroki Kis-Várhegyen kettõs terasz formájában.

Az Árpád-korban csak két vár épült a hegység peremén: Gyöngyöspatán és a mátrafüredi Muzslán. A sáncok és árkok legnagyobb részét a tatárjárást követõ évtizedekben emelték felkészülve egy esetleges újabb betörésre. A palánkok és a favárak tornyai elenyésztek, de a sziklákba vésett, földbe vájt árkok ma is jól láthatók (Galyavár, Nyesettvár, Orosz Mátyás vára, Világos-vár stb.).

Néhány kõvár omladozó falmaradványai is hirdetik a rég múlt századok dicsõségét. Java részük még a tûzfegyverek, a puskapor alkalmazása elõtti idõkben épült, így a török kor elõtt vagy annak kezdetén elpusztult (Kisnána, Bene-vár, Kanázs-vár, Csertei-vár, Markazi-vár).

A mátrai várak közül egyedül a siroki Várhegyen épült erõsséget lehetett ó-, és új-olaszbástyákkal továbbépítve az új haditechnika követelményei szerint átépíteni.

Külön kell beszélnünk a Mátra környéki falvak erõdtemplomairól és Taron „pokoljáró” Tar Lőrinc erõdített udvarházról.

Számos helynév arról árulkodik, hogy még további erõsségek is lehettek a hegységben, de ezek létét csak ásatásokkal lehetne bizonyítani.

A 2000-ben életre hívott „Várak a Börzsönyben” jelvényszerző túramozgalom sikerein felbuzdulva 2005-ben hoztam létre a „Várak a Mátrában” túramozgalmat. Nem gondoltam, hogy ilyen sikere lesz ezeknek a kiadványoknak. Az első száz példányt nem a turisták vásárolták meg, hanem az erdészek, vadászok, favágók, akik régtől ismerték ezeket a sáncokat és boldogok voltak, hogy végre megtudhatják történetüket.

Az első kiadás 2012-re teljesen elfogyott. Ezért most újra bejárom őket. Leírom, a változásokat, (ha kivágták az erdőt, vagy ha az irtást már benőtte a szeder) új kódokat festek fel, (A várakban az autóbuszjegyhez hasonló kilenc mezőben három piros pöttyből álló kódokat festünk fel. Aki ezt lemásolja, azzal igazolja, hogy ott járt.) és kicserélem a megrongált táblákat.

Örömmel tapasztalom, hogy számos várban az erdészet kitisztította a sáncokat a bozóttól, létrákat épített a kerítésekhez. Számos eddig eldugottnak hitt várba új utat tapostak. Persze ezzel a rongálások száma is megnőtt. Kincs vadászok eddig nem látható falmaradványokat ásnak ki, ami hasznos is lenne, ha az állagvédő munkákat is elvégeznék. Mert ennek hiányában sajnos pár év alatt szétfagynak az építmények.

Előre láthatólag az év közepére fog megjelenni a „Keleti-Mátra várai” című füzet. Év végére a „Nyugati-Mátra várai” és 2014 első félévében „Amiről a Mátra helynevei mesélnek” című füzet. Mindhárom füzet külön-külön is egy-egy kitűző megszerzését teszi lehetővé, de ha valaki az összes várat bejárva együtt küldi el a két füzetet, akkor névre szóló, sorszámozott fémjelvényt is fog kapni. (Eddig 71-en érdemelték ki ezt a jelvényt)

A füzetekben továbbadom a Nováki Gyula bácsitól kapott vár leírásokat. Ahol volt ásatás, annak eredményeit és az általam tapasztaltakat. Számos várhoz nemhogy jelzés, de még út sem vezet. Ezért leírom a vár javasolt megközelítési lehetőségeit, megadom a GPS koordinátákat, és 1:10.000-es térkép kivágatokon a várak pontos helyét.

Tudom, mind ez úgy hangzik, mintha a túramozgalmat  reklámoznám, pedig mindössze az utánam jövőkkel  szeretném megosztani   azt a sok örömet, amik a sáncok felkeresése nekem adott.