A Vasas-szakadék a Visegrádi-hegységben, Szentendre határában, a Cseresznye-hegy északi oldalán, nagyjából 310 méter tengerszint feletti magasságban található.

Mintegy 250 méter hosszan követhető. Hozzávetőleg kelet-nyugat irányú. A hasadékok nagy része a felszínen is jól látszik, de radioesztéziás módszerrel követhető még a takart részeken is. Így kiderült, hogy a főhasadékkal párhuzamosan és abból enyhe szögben kiágazva, valamint az egész rendszert keresztezve is vannak még hasadékok.

Az agyagos andezittufára települt agglomerátumba addig mélyült a Cseresznyés-árok (vagy Sás-völgy) patakja, amíg átvágta azt és beleharapott az agyagos andezittufába is. Így meggyengült a keményebb réteg alátámasztása és a sikamlóssá váló agyagos lejtőn megcsúszott, hátrahagyva a hasadékrendszert.

A vulkanikus eredetű Visegrádi-hegység földkéreg mozgásai által keletkezett törésének egyik szép példája.

Érdekessége, hogy a szakadék úgy keletkezett mintha a hegy kettényílt volna.

A végében egy barlang található, amibe be lehet bújni, a belseje szifon szerűen alakult ki.

Az érdekes képződmény nevét egyesek szerint a csepeli vasgyár ide kiránduló munkásaitól kapta, mások szerint a vízzel-levegővel érintkező friss kőzetfelszín vörösesbarnás elszíneződéséről, mely a vas rozsdájára jellemző, s így a kőzet vastartalmára utal.

A Vasas-szakadék II. sz. barlangja a Visegrádi-hegységben, Szentendre térségében található. A Visegrádi-hegység hatodik leghosszabb, természetes kialakulású barlangja. A Vasas-szakadék látható hasadékrendszerének középső barlangja.

Egy 2,5 méter hosszú, 80 centiméter széles aknanyílással indul. Ebből közel függőlegesen ereszkedhetünk le a keleti végén lévő mélypontra, 12,5 méter mélységbe. A nagyjából kelet-nyugat irányú függőleges hasadékbarlangot középen beszorult sziklatömbök osztják meg. E tömbök alatt és felett is el lehet még nyugat felé menni, így a barlang teljes hossza 27,30 méternek adódik (az Országos Barlangnyilvántartás szerint 25 méter). A keleti rész talppontjánál át lehet kiabálni a Vasas-szakadék III. sz. barlangjába, ahova a hang elmosódva, alig érthetően érkezik. A fény nem jut át egyik üregből a másikba. Az elmondások szerint valamikor át is lehetett járni.

A Vasas-szakadék III. sz. barlangja a Visegrádi-hegység negyedik leghosszabb, természetes kialakulású barlangja. A Vasas-szakadék látható hasadékrendszerének legnyugatabbra nyíló barlangja.

Felmért hossza 29,17 méter, mélysége 5,82 méter. A bejárati akna mélysége 4,73 méter. Az aknán leereszkedve avar- és törmelékkúpra érkezünk. Innen nyugati irányba egy erősen eltömődött repedés vezet. Kibontása további szakaszok feltárását eredményezheti.

Kelet, vagyis a Vasas-szakadék felé indulva tágasabb hasadékjáratban haladhatunk. Először egy felszínre vezető, a bejárat fölé nyíló kürtőt láthatunk. Ez után egy kereszttörés által létrehozott terembe érünk, amelyből pár méteres mellékág indul. A terem főtéje álmennyezet, itt a Vasas-szakadék II. sz. barlangjából át is lehet kiabálni ide. A főhasadék ezután szűkül, álfenekek tagolják. Végül egy szűk, omlásveszélyes kürtővel zárul a járat.

Megközelítése

A szentendrei katonai tábor felől a zöld sáv jelzésű, majd a sárga omega turistaúton közelíthető meg, de el lehet érni a Kő-hegyi, vagy Lajos-forrási turistaháztól is a sárga sáv jelzés mentén.