A bakancsválasztás mindig bonyolult folyamat. Rengeteg gyártó, rengeteg modellje közül lehet válogatni és nehéz eldönteni melyik a legjobb.

A legelején le kell szögezni, univerzális bakancs nem létezik. Minden lábbelinek megvan a maga funkciója, így egy igazán jó magashegyi bakancs, amivel megjárhatod a négyezres hegyeket nem nagyon tesz jó szolgálatot mondjuk egy 50km-es bükki teljesítménytúrán, egy béleletlen puha talpú kirándulócipőben pedig valószínűleg lefagy az ember lába, ha télen használja magashegyen amellett, hogy hágóvasat sem lehet rá rendesen szerelni.

Kompromisszumokat természetesen lehet kötni, de érdemes arra a funkcióra vásárolni cipőt, amire leginkább használni fogjuk.

Legfontosabb paraméterek a cipő talpa, anyaga és a béleltsége.

Talp

A cipők talpát A-B-C-D kategóriákba sorolják a komolyabb gyártók. Az A talp puha, hajlékony, míg a D teljesen merev.

Az A talpú cipők ideálisak középhegységbeli túrákra. Hágóvasat nem igazán lehet rájuk szerelni, hiszen lépés közben a talp annyira hajlik, hogy a hágóvas leugrik róla. Ha pedig nagyon meghúzzuk a hágóvas hevedereit, akkor a lábban a vérkeringés nem lesz megfelelő, ami fagyási sérülésekhez vezethet. 
Ha valamilyen úton-módon mégis sikerül rá felerőszakolni a hágóvasat, egy jegesebb-firnesebb terepen a hágóvas inkább a puha talpat hajlítgatja, mintsem belemarjon a kemény jégfelszínbe, ami rendkívül balesetveszélyes.
A puha talpú cipők orránál gyűrődik a bőr lépés közben, itt tud legjobban beázni, bármennyire is van a bőr leimpregnálva.
Rövid túrákra, könnyű terepen viszont ideális viselet, hiszen könnyű cipő és a talp puhasága miatt jóval kényelmesebb, mint egy robosztus merev talpú bakancsban döcögni. Hazai teljesítménytúrákra, kirándulásokra csakis ilyet vegyünk !

A B talpú cipők kicsit keményebb talppal rendelkeznek. Nagyobb hátizsákkal, esetleg kövesebb terepen kényelmesebb és biztonságosabb ilyen cipőben közlekedni. Nyári magashegyi túrákhoz nagyszerű lábbeli. Kompromisszumokkal kötözős hágóvasat rájuk lehet szerelni, de jeges, firnes terepre azért nem javasolt az ilyen viselet, komolyabb hegymászóutakba nem célszerű beszállni, de könnyű (F, PD) gleccsertúrákra jó lehet. 
A talp még itt is hajlik lépéskor, ezért a beázási veszély fennáll, főleg kicsit használtabb cipőknél.

A C talpú cipők már kellő merevséggel rendelkeznek ahhoz, hogy magashegyi bakancsnak lehessen nevezni őket. A legtöbb modell rendelkezik a sarkán olyan peremmel, ahova akár félautomata hágóvasat is lehet rögzíteni. Némelyik darab automata hágóvasak viselésére is alkalmas, ám ezzel óvatosan bánjunk, hiszen a C merevségű talp még hajlik valamennyire és az automata vas, mivel az orr-részen csupán egy kis peremen fekszik fel, leugorhat a cipőről. 
A C talp ideális bármilyen magashegyi trekkinghez, gleccsertúrákhoz és kicsit nehezebb terepeken is el lehet velük boldogulni, ha kellőképpen jó hágóvasat szerelünk rájuk.
A talp merevsége miatt sziklás terepen kis peremeken is lehet velük álldogálni, így nehezebb via ferrata - klettersteig utaknál, de akár sziklamászás közben is ez a funkció kellőképpen hasznos tud lenni. 
A talp merevsége azt az előnyt is nyújtja, hogy lépés közben az orrnál nem gyűrődik a cipő anyaga, így megfelelően impregnálva a cipő nagyon nehezen tud beázni. 
Középhegységbeli túrákra azonban nem kényelmes, hiszen a merev talpú cipőben a földutakon, ösvényeken nem kényelmes hosszú távokat gyalogolni.

A D merevségű talp az igazi hegymászó bakancsok védjegye. Bármilyen hágóvas szerelhető rájuk és bármilyen hegymászó tevékenységre alkalmasak. A talp olyan merev, hogy az ilyen bőrbakancsok nem gyűrődnek, ezért jól karbantartva rendkívül tartós darabok. Ha a hegymászást komolyan gondolod, csakis ilyen bakancsot válassz !

A cipő anyaga

Általánosan igaz az, hogy a cipő legyen a lehető leghomogénebb anyagból. Minél kevesebb a varrás egy cipőn, annál kisebb a beázás veszélye. A nagyon dizájnos cipők többnyire magukban hordozzák azt a hibalehetőséget, hogy a varrások mentén hamarabb tönkremennek, mint azok a darabok, amik nagyjából egy bőrből vagy más anyagból vannak szabva.

A bakancsok többnyire bőrből készülnek, de léteznek ún. műanyag bakancsok, vagy valamilyen egyéb szintetikus anyagból készült bakancsok is.
A bőrbakancsok karbantartást igényelnek, a bőrt rendszeresen tisztítani, majd impregnálni kell ahhoz, hogy a cipő megtartsa a vízállóságát, ám a bőr jól szellőzik, rendkívül strapabíró, így a minőségi bőrbakancsok jó kezekben vagy lábakon nagyon időtállóak tudnak lenni.
Hideg helyen táborozva érdemes a hálózsák végébe bedugni a bakancsot, mert reggel igen kellemetlen élmény a jéghideg, fagyott bakancsot felhúzni.

A műanyag bakancsok merevek és többnyire egy merev külső műanyag héjból ill. egy belső, szivacsos anyagből készült ún. belső cipőből állnak. A két különálló réteg miatt duplex bakancsnak is hívjuk az ilyen kialakítást. Teljesen igénytelen darabok, hiszen impregnálni nem kell őket, beázni nem tudnak. Az újabb daraboknál (megfelelő zoknival használva) a láb izzadtságát a belső cipő átengedi, a nap végén az izzadtságot csak szimplán ki kell önteni a külső cipőből és kész. :-)
Hideg időben a belső cipővel együtt lehet hálózsákba bújni, így reggel nem egy jéghideg, teljesen merevre fagyott lábbelit kell felerőltetni a lábunkra, hanem csak bebújunk a külső cipőbe és máris menetkészek vagyunk. 
Az ilyen bakancsok kicsit nehezebbek, mint a bőrbakancsok. A merevségük miatt kicsit nehezebb menetelni bennük, mint egy hasonló kategóiás bőrbakancsban. Drágább árfekvésben léteznek bőrből készült duplex bakancsok is.

A sítúra bakancsokat is be lehet erőszakolni a műanyag bakancsok kategóriájába. Ezek a bakancsok rendelkeznek síelő és gyalogló funkcióval, amit többnyire valamilyen kallantyúval lehet állítani a cipőn. Ezekben a bakancsokban síelni is lehet, bár merevségük nem olyan, mint egy igazi lesikló-bakancsnak. A sítúra bakancsokra is lehet hágóvasat szerelni és többnyire ugyanolyan talpminőséggel rendelkeznek, mint a hagyományos műanyag bakancsok.

Egyéb szintetikus bakancsok is léteznek már a piacon, mindenféle márkanévvel ellátott anyagokból. Ezek általában könnyebbek, mint a bőr vagy a műanyag bakancsok, így pl. jégmászó, dry-tooling versenyeken sokkal jobbak. Az ilyen bakancsok azonban sérülékenyebbek, mint a már említett típusok, így hosszú túrákra nem biztos, hogy a legideálisabb válsaztás.

Bélés

A bakancsok béleltsége is különböző. Egyrészt hőmérséklet szempontjából is lehet őket differenciálni, másrészt vízállóság szempontjából is.

Hőmérséklet szempontjából egyszerű a képlet: a béleletlen bakancs hideg, a bélelt meleg(ebb). Ha téli túrákon akarod a bakancsot használi, érdemes bélelt darabban gondolkozni, mert hosszas kint tartózkodás során csúnya fagyási sérüléseket lehet a lábon összeszedni. Persze megfelelő zoknikkal lehet javítani a cipőd szigeteltségén.

A műanyag bakancsok alapból jóval melegebbek, mint a bőrbakancsok, hiszen a belső cipő általában jó szigetelőanyagból készül.

Némely cipőket el szokták látni ún. vízálló membránnal (pl. Gore-Tex). Ez segít abban, hogy ha a külső bőrréteg átázik, a lábunk még ekkor se legyen vizes. Az ilyen membránok a láb izzadtságát átengedik, így a bőr szellőzőképességét nem rontják.

A membránról azonban tudni kell, hogy nem időálló. Idővel kikopik, eltömődik pl. a zokni szöszeivel és a hatékonysága jelentősen romlik.

Léteznek ún. expedíciós bakancsok is, amelyek többnyire olyan műanyag bakancsok, amelyek rendkívül jól szigetelt, meleg lábbelik és a kamásli is rájuk van integrálva, így mindenféle szempontból jól szigeteltek.
Az ilyen cipőket előszeretettel alkalmazzák a Himalája csúcsainak meghódítói. A Magas-Tátrában kicsit talán túlzás lenne a viseletük. :-)