Hatalmas erdőterületek tűntek el néhány év alatt a Hargita megyei Görgényi-havasokból. A több száz hektáros tarvágásra máig nem derül fény, ha egy kutatócsoport be nem vezetett volna egy új módszert a fakitermelés monitorozására. Miután műholdfelvételeken figyelték az erdős területek alakulását, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Görgényi-havasokban 2003 és 2006 között 650 hektár vörösfenyőerdőt vágtak ki. Ezzel szemben az erdészeti törvény értelmében egy zónában legtöbb három hektáron engedélyezik a tarvágást.
Az erdőirtást a Mezőgazdasági és Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) csapata fedezte fel, a kutatók az erdők műholddal történő megfigyelését próbálják kifejleszteni. Vladimir Gancz, az intézet munkatársa a Romania Libera napilapnak elmondta, az elképzelés az, hogy kifejlesszenek egy olyan módszert, amellyel az egész ország területén monitorozzák az erdőket, majd az eredményeket időszakosan nyilvánosságra hozzák egy jelenleg fejlesztés alatt álló honlapon.
A kutatók különböző időpontokban az erdős területekről készült műholdfelvételeket hasonlítottak össze. Meglátásuk szerint ezzel a módszerrel a hatóságok időben értesülhetnek, ha valahol a tulajdonos vagy esetenként más letarolta az erdőt. A NASA egyébként ingyen bocsátja a kutatók rendelkezésére a műholdjai által készített képeket. „A változások akkor is szembetűnőek, ha valaki nem szakértő: az erdős és a sziklás területek különböző színekkel jelennek meg, az összehasonlítás kézi vezérléssel is megvalósítható, rá lehet menni egy adott területre megvizsgálni a változásokat, ugyanakkor létezik egy automatikus kereső, amely azt jelzi, ha valahol nagy területen eltűnt az erdő” – magyarázta Vladimir Gancz.
Módszeres irtás
A saját számítógépes programjukat használva a Mezőgazdasági és Erdészeti Kutatóintézet munkatársai kiderítették, hogy az elmúlt 15 év során a Gyergyói Erdészeti Felügyelet alá tartozó erdőket módszeresen irtották. Az erdők tarolása következtetéseik szerint 1995-ben kezdődött a megfigyelt terület nyugati részén, majd a kitermelés folytatódott, míg 2003 és 2006 között teljesen el nem tűnt az erdő. A 2010-ben készült műholdfelvétel szerint ahol korábban fák voltak, már csak szikla maradt, és semmi jel nem utal arra, hogy az erdő regenerálódik, holott a tarvágás után kötelező lenne az újraerdősítés. „Ez pénzbe kerül, és nagy odafigyelést feltételez, sok erdőtulajdonos ezért nem törődik ezzel” – mondja Vladimir Gancz.
A felvételek szerint egyébként gyakorlatilag ezer hektár erdő tűnt el a megfigyelt területen, ebből 650 hektár a 2003–2006 közötti időszakban.
Passzív hatóságok?
A kutatók hiába mutatták be az adatokat a hatóságoknak. „Mi nem mondhatjuk meg, hogy a fákat engedéllyel vagy törvénytelenül vágták ki, de három év alatt 650 hektár tarvágás gyanús, nem valószínű, hogy természeti katasztrófa történt, arról tudnánk” – mondta a kutató, aki egy szaklapban akarja publikálni az eredményeket, „ha már a hatóságokat nem érdekli az erdőirtás”.
„A környezetvédelmi minisztérium egyik államtitkárától még fenyegető telefonhívást is kaptunk, hogy minek foglalkozunk az erdőtarolásokkal” – közölte Vladimir Gancz.
Csibi Magor: szigorú fellépés kell
„Sajnos a Hargita megyei eset semmilyen szempontból nem egyedülálló” – adott hangot elégedetlenségének a Krónika megkeresésére Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai szervezetének vezetője. Hozzátette: miközben az ország erdői papíron egyre nőnek, a valóságban a helyzet egészen más. Mint részletezte, a hivatalos adatok szerint jelenleg 2 százalékkal több erdőnk van, mint 20 évvel ezelőtt, holott szabad szemmel is látható, hogy ezek az adatok nagyon távol állnak a valóságtól.
A környezetvédő szerint a fő gondot immár több mint két évtizede az jelenti, hogy a hatályos törvények se nem fékezik, se nem büntetik igazából az illegális fakitermelés, és rengeteg kiskaput biztosítanak a legalitás határvonalán dolgozó cégeknek is. „A román parlament pedig, ahelyett, hogy visszaszorítaná a jelenséget, és szigorítaná a jogszabályi környezetet, a plénum elé szerette volna terjeszteni az új erdőtörvényt, ami megteremtette volna az alapot az erdőkitermelések megtriplázásara, miközben Románia így is 7 százalékkal az európai átlag alatt áll az erdővel borított területek tekintetében – ecsetelte Csibi Magor. – Szerencsére a WWF a törvénytervezetet már kétszer meg tudta fordítani, és visszajuttatta a bizottságba.”
Az viszont, hogy mekkora sikerrel, a napokban derül ki. A WWF Románia vezetője ugyanakkor elmondta, szeretnék arra is rábírni a hatóságokat, hogy használjak az EU-s szabványoknak megfelelő, több éve életbe léptetett fakövetési rendszert, a SUMAL-t. „Ha ezt a rendszert nem blokkolnák, valószínűleg a fakitermelések jelentős mértékben visszaesnének” – vallja Csibi, aki szerint mindemellett arra is szükség van, hogy a kormány is nagyobb mértékben vállaljon felelősséget a témában.
„Amíg a tetten ért tolvajok kevesebb mint 1 százalékát ítélik el, addig nem lehet senkit elriasztani. Románia kormányának fel kell vállalnia, és prioritásnak kell tekintenie a falopások elleni harcot, és az igazságügyi minisztérium támogatásával a fatolvajlást társadalom ellen irányuló bűnténynek kell nyilvánítaniuk, hogy többé nem fordulhasson elő, hogy az esetek több mint 90 százalékában nem is indul bűnvádi eljárás” – javasolja a szakember. Csibi Magor ugyanakkor leszögezte, amíg ezek a dolgok nem változnak, marad minden a régiben, és az erdőkért való harc csak papíron és a sajtóban lesz jelen.
(Krónika nyomán)
Kapcsolódó hírek:
A Bodrogzug
Egy természetvédelmi őr három napja