Amennyiben van egy marék aprónk, sátrunk és egy akármilyen, de hadra fogható rendszámos motorunk úgy miénk a világ, de Európának hazánkhoz közel eső szegletei biztos. Mivel a vadkempingezésről és határterületeiről egész Európát felölelő cikk még nem született, se magyar se angol nyelven, így írásom hiánypótlónak szánom a témában.

Ahhoz hogy az utazás élményszintje a kellemes kalandnál magasabbra ne hágjon, ismernünk kell a ránk vonatkozó szabályokat is, hiszen a szabályok nem ismerete nem mentesít az esetleges felelősségre vonás alól. A motoros túrázás, mint műfaj pedig rendre kiszorul mind a hazai mind a nemzetközi, a témát érintő cikkekből így igyekszem ezt a hiányosságot pótolni, ugyanakkor más hátizsákos, bakancsos vagy akár autós utazóknak is hasznára válhat a sok csokorba szedett információ.

Vadkempingezés és egyéb sátrazási formák:

A köznyelv által egyszerűen csak vadkempingezésnek nevezett, a természet lágy ölén megejtett szállás kétség kívül az egyik legolcsóbb módja éjszakánk eltöltésének (szerintem pedig a legélvezetesebb is, bár erről a vélemények erősen megoszlanak.), függetlenül attól, hogy hétvégi kirándulásról vagy akár több hétig tartó motoros túráról van szó.

Már az elején fontos leszögezni, hogy nem minden, a természet lágy ölén megejtett táborozás számít vadkempingezésnek. A vadkempingezés a piknikezést és az éjszakát is magában foglaló, 12 óránál rendszerint hosszabb ideig tartó, de 24 órát meg nem haladó, a szabad természetben végzett, sátras (vagy lakóautós), általában csoportos kikapcsolódást jelent.Az egyes országok törvényei és szabályai is általában erre a tevékenységre vonatkoznak.

Ebből a meghatározásból következik, hogy egy motoros túrán meglehetősen kicsi eséllyel fogunk vadkempingezést elkövetni. Joggal merül fel a kérdés a sátoros utazóban, hogy akkor mégis mi a fene az amit ő művel? Az általában naplemente körül vagy az után felállított és másnap pirkadatkor lebontott sátoros vagy azt is nélkülöző szállásforma a bivak (bivouac).

A bivakolás (bivouacking) kis környezeti terhelése és rövid időtartama miatt széles körben elfogadott vagy megtűrt szerte Európában. Kis túlzással, egy sátorral szállásköltség nélkül egész Európa bejárható így, bár kivételek azért akadnak!

Fontos, hogy a vadkempingezés és a bivakolás is külterületi műfaj, belterületen, közparkban ne gyakoroljuk!

Mielőtt sátrat ragadnánk és útra kelnénk fontos tájékozódni egyéb, a külföldiekre vonatkozó szabályokról is! Ugyan a határok nélküli Európában eddig soha nem látott módon leegyszerűsödött az utazás, de egyes tagállamok bürokratái ezt azért nem nézték ölbe tett kézzel, a nem EU tagállamok pedig mi sem természetesebb előszeretettel megnehezítik a sátoros utazó életét.

A bejelentkezési kötelezettség:

Hivatalos nyelvezettel élve, a nem kereskedelmi szálláshelyen megszálló külföldinek több országban is bejelentkezési kötelezettsége van a helyi hatóságoknál (általában rendőrség). Amennyiben nem jelentjük be az előírt időn belül szállás vagy tartózkodási helyünk és kockáztatunk, úgy lebukás esetén (országtól függően) különböző szankciókra vagy akár súlyos pénzbírságra is számíthatunk!

A határátlépést követő 24h belüli bejelentkezési kötelezettség ugyan csak négy országban van érvényben, ugyanakkor sajnos ezek az országok kedvező adottságaik miatt igencsak előtérbe kerülnek, ha külföldi motoros túrát akarunk tenni. Horvátországban, Montenegróban, Macedóniában és Szerbiában is egy napon belül eleget kell tennünk bejelentkezési kötelezettségünknek! Ahhoz hogy Montenegróban bejelentkezési kötelezettségünknek eleget tudjunk tenni nem elég csak a helyi rendőrséget felkeresni, hanem előtte még be kell szereznünk egy formanyomtatványt is, melyet csak a helyi papírírószer boltokban tudunk hivatalosan megvásárolni. 20 euro centbe kerül, Prijava Boravista Stranaca a neve, vagy pedig letölthetjük a Konzuli szolgálat honlapjáról, 13-as számú formanyomtatvány néven. Fontos tudni, hogy a nyomtatvány megvásárlása és a bejelentkezés nem mentesít minket a mindenkori idegenforgalmi adó megfizetése alól! Szerbiában a bejelentkezési kötelezettséget nem veszik olyan komolyan, mint a turisztikailag sokkal frekventáltabb  más volt Jugoszláv tagköztársaságokban, ugyanakkor fontos megemlíteni hogy baj esetén (baleset, egyéb szabálysértés vagy bűncselekmény)   utólag megüthetjük a bokánk a mulasztás miatt!

Szlovéniában 72 óránk, azaz 3 napunk van bejelentkezni, Fehéroroszországban 5 nap, Oroszországban egy hét, Belgiumban 10 nap Csehországban pedig 30 napot áll módunkban bejelentkezés nélkül tartózkodni. Ez utóbbiak közül motoros túrázás szempontjából talán csak az oroszországi egy hét lehet kevés, bár egy fizetős szálláshellyel (ami valljuk be egy hét után azért már akár határozott igényként is jelentkezhet, bármennyire is keménytökűek vagyunk) ezt is lerendezhetjük, ugyanis a szállodák és panziók, de a kempingek is megteszik a bejelentkezést helyettünk.

Vadkempingezés:

A fentebbi definíció szerinti vadkempingezés több Európai országban is tiltott tevékenységnek számít.Lengyelország (PL), Dánia (DK), Németország (D), Luxemburg (L), Olaszország (I), Svájc (CH), Ausztria (A), Horvátország (HR), Montenegró (MNE), Macedónia (MK), Görögország (GR) és Románia (RO) határozottan tiltja, míg Litvánia (LT) csak a nyári hónapokban nem engedélyezi.  Az Egyesült Királyságban (UK) pedig csak Skóciában hódolhatnak szenvedélyüknek a vadkemping szerelmesei, Portugáliában (P) pedig az üdülőkörzetekben tilos a vadkempingezés!

Azokban az országokban ahol a vadkempingezést engedélyezik se egyszerű a helyzet. Általánosságban elmondható, hogy védett területen, ami az esetek többségében Nemzeti Parkot, Bioszféra Rezervátumot, Természetvédelmi vagy Világörökségi Területet jelent a vadkempingezés(de általában a bivakolás is) tilos! Egyes országok azonban ezeken az alapvető szabályokon túl is alkalmaznak korlátozásokat. A magyar szabályozás (bővebben az erdőtörvény 93.§-a rendelkezik erről, ami megtalálható itt.) mely szerint maximum 24 órát lehet egy táborhelyen tartózkodni különengedély nélkül minden további nélkül irányadónak tekinthető a többi, a vadkempingezést rugalmasan kezelő országra is.

Szlovákiában csak a Tátra Nemzeti Park jelent tiltott területet a vadkempingezők számára mígHollandiában csak az erre kijelölt (paalkamperen)  helyen áll módunkban fizetés nélkül tábort vernünk.

Hollandiában ezek a sátrazásra kijelölt területek elsősorban a gyalogos és kerékpáros turisták számára lettek kialakítva, így ezekre a helyekre nem mindig vezet olyan út melyen motorral szabályosan közlekedhetünk! A vadonban éjszakázás élményét kis mértékben ugyan rontja, hogy minden egyes ilyen szálláshelyen található kiépített kút, pad és asztal is, de a hollandiai fizető szálláshelyek árszínvonalát ismerve ez a kis csorba simán belefér a történetbe. Egy-egy ilyen táborhelyen akár 48 órát is tartózkodhatunk, de minden esetben tájékozódjunk a szállás kiválasztása előtt az alábbi honlapon a lehetőségek felöl. A táborhelyek GPS koordinátái mellett az egyes helyi sajátosságok is elérhetőek, akár angol nyelven is, ha az ékes hollandot nem értené az utazó.
Belgiumban is működik a hollandiai szálláshelyeknek megfelelő rendszer. Erről információt a 
a naturenbos.be  vagy a bivakzone.be oldalon találhatunk.
Franciaországban járva a vadkempingezés nyújtotta lehetőségeket bátran kihasználhatjuk, ugyanakkor a védett területeiken, melyből meglehetősen sok van, ne próbáljunk meg így megszállni!

Andorrában járva is szabad a vadkempingezés, de itt speciális korlátozásként megjelenik, hogy  2000 méter felett, valamint erdőben a tevékenység nem űzhető.

Skandináviában járva egyik fő szabályként tartsuk szem előtt, hogy legalább 150 méter távolságot kell tartanunk vadkempingezés közben a legközelebbi lakóingatlantól!

Albánia, Törökország, Fehéroroszország és Oroszország nem rendelkezik (vagy legalábbis én nem találtam) szabályozással a vadkempingezést illetően, így rendelkezés híján vélhetően szabadon gyakorolható a tevékenység.

Boszniában ugyan nem tiltott vadkempingezni, ugyanakkor jó szívvel ajánlani se tudom. A taposóaknák jelenléte miatt mindenkit óva intenék a vadkempingezéstől! Amennyiben valaki mégis erre vetemedne, legyen körültekintő és lehetőség szerint fogjon egy nyelvet (érdeklődjön a helyiektől) a hely kiválasztása előtt

Bivak:

Egyéjszakás kaland, sallang nélkül, afféle gyors éjszakai menet. A lemenő nap fényénél leparkoljuk a verdát, elővesszük a már előkészített hideg piát és ráhangolódunk az éjszakára. Naplemente után felállítjuk a kéglit, majd amikor eljön a kellő pillanat belebújunk abba a bizonyos egyujjasba, természetesen csak ha az orális higiéniát pipáltuk már. A hálózsák és a fogmosás fontosságán kívül fontos még az ébresztőóra beállítása is, ugyanis napfelkelte után le kell lépnünk a tett helyszínéről!

A bivakszállás mindig rövid idejű éjszakai tartózkodást jelent, melynek egyetlen célja van, az alvás. Ennek megfelelően a szálláshelyünk kialakításakor minimalista elveket kövessünk, véletlenül se tudják ránk sütni azt, hogy mi most itt vadkempingezünk! Tevékenységünket csendben, a lehető legkisebb zavarás mellet végezzük, szemetet ne hagyjunk hátra magunk után és a tábortűz gyújtását is mellőzzük! Amennyiben ételt szeretnénk melegíteni azt vagy érkezés után a még meleg motorblokkon tegyük meg, vagy használjuk campinggáz készüléket! Továbbá fontos tudni, hogy míg a vadkempingezést ahol az engedélyezett nagy csoportokban is végezhetjük a bivakolás alapvetően magányos vagy kis csoportos műfaj. Amennyiben csoportunk létszáma már tömegnek hat úgy igyekezzünk a lehető legkevesebb sátorba összehúzódni (<4), vagy ha létszámunkból adódóan motorkerékpárjaink száma is meghaladja a diszkrét mennyiséget (4<), úgy lehetőség szerint a csoportot felbontva két különböző helyen bivakoljunk, mert úgy illik!

Kelet-Európában nagy előkészületet és gondot a bivakolás nem jelent, ugyanakkor Nyugat-Európában ahol már szinte minden megmaradt természeti terület védett és a külterületek nagy része művelés alatt áll, valamint a magántulajdon szent és sérthetetlen már más a leányzó fekvése. 

A bivakolást megfelelő körültekintéssel azokban az országokban is végezhetjük ahol a vadkempingezés egyébként tilos, ugyanakkor pár országban az általános nem kereskedelmi szálláshelyen történő sátrazás tiltása miatt bajba is kerülhetünk! Horvátországban ésMontenegróban, különösképpen a nyári főszezonban és a turisztikailag frekventált helyeken neéljünk a lehetőséggel (a bejelentkezési kötelezettség nehézségeiről nem is beszélve). Külföldi internetes fórumok tapasztalatai alapján Németországban is különös figyelemmel járjunk el!  A többi ország területén tartsuk magunkat a már a vadkempingezésnél megismert általános szabályokhoz (védett terület, házak közelsége egyéb korlátozások..).

Amennyiben művelt területen (kaszáló vagy legelő is!), ne adj isten bekerített területen állítjuk fel sátrunk a tulajdonos engedélye nélkül úgy a birtokháborítást (trespassing) követünk el, mely országtól függően különböző szankciót vonhat maga után. Ez a kihágás általában csak tőlünk nyugatabbra jelenthet problémát. Amennyiben módunkban áll úgy táborverés előtt próbáljunk kapcsolatba lépni a terület feltételezett tulajdonosával és kérjük belegyezését az éjszakázásunkba! Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogyha kulturáltan az általános európai normákat betartva viselkedünk, nem lehet különösebb problémánk. Amennyiben külön szabályozás nem tiltja, szállásunkat mindig valami szegélyen állítsuk fel (erdősáv, vízpart vagy erdőszéle)!

Nagyon fontos, úgy hagyjuk ott a szálláshelyet ahogy találtuk! Mellőzzük a területen a motorok felesleges járatását és hirtelen felindulásból se motorozzunk fel-alá, kitaposva a természetes növényzetet vagy a hasznon növényeket! Óvakodjunk a zajkeltéstől, a szemetünket pedig szedjük össze és vigyük magunkkal a legközelebbi kukáig vagy hulladékgyűjtő szigetig!

A cikkben leírtakat és azokat az országokat amik itt részletesen nem lettek megemlíteve egyszerűen átlátható, táblázatos formában megtalálod erre a linkre kattintva! 

A cikkben leírtak a konzuli szolgálat, egyes országok tematikus honlapjai és külföldi internetes fórumok információanyagából származnak. Az információk hitelességével kapcsolatban a szerző semmilyen felelősséget nem vállal, ugyanakkor legjobb tudomása szerint gyűjtötte és rendszerezte azokat! Mindenkinek egyéni kötelessége tájékozódnia a meglátogatni kívánt ország szabályairól valamint döntésének következményeit mérlegelni és azokkal szembenézni!