Január utolsó szombatján 3-ik alkalommal került sor a Legbátrabb város emléktúrára. Ezen esemény lassanként már a Vármegyések egy újabb „intézményévé" kezd válni. Jobb példát nem is állíthatnánk a mai fiatalság elé mint a „Csehkiverő" hősök tetteit és alázatukat mind hazájuk mind a közösségük iránt.
Hitükben, hűségükben és bátorságukban is olyan példát mutattak a vörös terror legsötétebb napjaiban ami által méltán érdemelték ki a korabeli fordításokban még „Legvitézebb város"-ként elterjedt jelzőt, ahogyan a Civitas Fortissima kifejezést használták. Tetteik ékes példával szolgáltak, szolgálnak az akkori kornak és a jövendőnek is, hogy nem kell mindig a nagypolitikára várni a cselekvéssel. Amennyiben más városok is követik példájukat és tesznek a magyar föld szétrablása ellen ma kevesebb magyar élne a gúnyhatárokon túl.Az idei évben már a fővárosból is szervezett különbusz indult a Palóc Fővárosba. Lévén, hogy az egykoron szebb napokat látott nógrádi vasutat manapság inkább kivéreztetik így a túra kiindulópontjához való kijutást is privát buszokkal kellett megoldani. Mindezek ellenére ismét nagy létszámot mintegy 110-120 főt mozgatott meg az emléktúra. Csípős hideg várt minket ami a jelenlegi csonka ország leghidegebb megyéjében nem meglepő. Az égiek rendkívül szép napsütéses idővel ajándékozták meg a túrázókat. Magasztos érzés volt az ősök nyomdokain járni a friss hóban, a cserhát dombjai és völgyei között. Alkalmanként őz pár és rókák közelében. A hosszú menetelés közben volt időnk megismerni bajtársainkat és elgondolkozni azon, hogy 1919 januárjában még fegyvert ragadtak a városba való bevonulás után a honvédek és vérüket áldozták a hazáért és a jövő nemzedékeiért.Az idei év újdonsága volt, hogy Csesztve felé tettünk egy kis kitérőt. Ez a festői helyen található palóc kis falu leginkább az Ember tragédiáját megalkotó Madách Imre kúriájáról vált híressé. Itt meleg teával és zsíros kenyérrel lett megvendégelve az emlékezők kis hada. Valamint meglepetésként I. világháborús, Vitézi Rendi és II. világháborús relikviák , kitüntetések, egyenruhák egész sorát tekinthette meg a túrázó. Ezt követően már műúton haladt a menet csendőr és katonai hagyományőrzők vezetésével. Volt aki a korabeli gyarmati polgárok ruházatát és harci felszereléseit idézte elénk a résztvevők közül. A múltidézés eme sajátos módja is kezd a túra jelképévé válni és évről évre bővül a korhű egyenruhák viselőinek száma. A jövendőben ígéretek szerint már a korabeli vasutas mundérium is képviseltetni fogja magát. Mind a menetoszlopban mind a városba beérkezvén korabeli katonadalok énekétől volt hangos a vonulás. Ezen dallamok megpezsdítették az összes résztvevő vérét. Ezúton is köszönjük ezt a nótát előadóknak. Balassagyarmatra beérve már egyre többen figyeltek fel a díszes és hangos különítményre. Az embert örömmel tölthette el, hogy még egy gyermekét babakocsival toló édesanya is csatlakozott hozzánk. Bizonyítva a ránk hagyott értékek kortalanságát. A menet mintegy 6 órás túra után érte el a Balassagyarmati vasútállomást ahol a korabeli harcok is elkezdődtek. Itt Pulay László a Civitas Fortissima Kör elnöke fogadta a résztvevőket és fejezte ki háláját a túrázóknak a fáradságos és embert próbáló megemlékezésért. Beszédében felidézte a balassagyarmatiak összefogásának példáját ami csodákra volt képes és megkérte a résztvevőket, hogy mindenki vigye hírét e hőstettnek és a Civitas Fortissima szellemiségének. Ezután a gyarmati honvédek emlékszobra mellett elhaladva érkeztünk meg a Huszár-villához ahol Tormay Cécile emléktáblájánál László Péter a Balassagyarmati Tormay Irodalmi Társaság vezetője idézte meg a Bujdosó könyv írónőjének szellemiségét és adott méltó keretet az igencsak elfeledett emléktábla megkoszorúzásához.Túránk végezetével a városháza falán lévő emléktáblánál róttuk le tiszteletünket a vasutasok, polgárok és honvédek emléke előtt. Itt Zagyva Gyula a Hvim alelnöke beszédében említést tett arról, hogy a gyarmati hősök mind a mai napig nem kerültek a nemzet tudatában arra a megfelelő helyre mint amit megérdemelnének. Véleménye szerint már régen a tankönyvekben lenne a helye ennek a történelmi eseménynek. Valamint felhívta a figyelmet a gyarmati vármegyések alázatos munkájára amivel létrehozták ezt a túrát valamint hogy, a www.legbatrabbvaros.hu internetes oldal létrehozásával hírét viszik az egész Kárpát-medencében annak, hogy voltak akik akartak és mertek is tenni a Trianoni gyalázat ellen.
(Hvim Balassagyarmat)