Kirándulás a Bécsi-Alpokban Turóczi Gábor 2013. 09. 06. (XVII/36)

Amennyiben szeretnénk a hazai hegyeknél magasabban kirándulni, de nincs lehetőségünk igazi magashegyi túrán részt venni, kiváló választás a Bécsi-Alpok fölkeresése. A Budapesttől néhány óra alatt elérhető régióban vadregényes szurdokokban, látványos fennsíkokon túrázhatunk, de megmászhatjuk a legközelebbi kétezreseket is, ha időnk és erőnlétünk engedi.

Bécsújhelytől nyugat felé autózva hosszan elnyúló, látványos sziklafal tűnik föl előttünk: a Hohe Wand déli oldalának függőleges fala 200 m magasan emelkedik ki a Bécsi-medencéből. Maga a fennsík egy nap alatt kényelmesen bejárható, de számtalan látványossága miatt érdemes ide akár többször is visszatérni.

A fennsíkra több irányból is feljuthatunk egy nagyobb túrával, de a Stollhofból induló meredek szerpentinen – hétvégén fizetős! – gépkocsival is leküzdetjük a szintkülönbséget. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány látnivaló a Naturpark Hohe Wand kínálatából: vadaspark, állatsimogató, óriás játszótér, geológiai tanösvény, Alpinista és Helytörténeti Múzeum, Tájmúzeum, valamint kilátópontok a fennsík szélén, köztük a leglátványosabb, a Sky Walk kilátó. A szédítő mélység fölé nyúló fémszerkezeten állva átélheti az ember, miféle határokat feszegetnek a sziklamászók. Hasonló élményt nyújt a közeli Felsenpfad, ami a sziklafal oldalába épített folyosó- és lépcsőrendszer.

 

 

A bátrabbak és felkészültebbek drótkötelekkel biztosított, úgynevezett „klettersteig” útvonalakon is feljuthatnak a Hohe Wandra, ahol akár siklóernyőzésre is van lehetőség.

 

Nyugat felé továbbautózva hamarosan Puchbergbe érünk. A kisváros fölé magasodik az Alpok legkeletibb kétezres hegye, a Schneeberg. Impozáns tömbje tiszta időben Sopron környékéről is látható, de lenyűgöző méretét a helyszínen tudja igazán érzékelni a középhegységekhez szokott turista.

A legedzettebbek gyalog is följuthatnak a hegyre, de gyorsabb és kevésbé fárasztó, ha kipróbáljuk a híres Salamanderbahnt. A sárga foltosra festett fogaskerekű vonat alig egy óra alatt visz fel minket az 1800 méter magasan található végállomásra, miközben 10 km-t tesz meg festői völgyek, alpesi rétek között kanyarogva.

Maga a vasút 1897 óta üzemel. Akkoriban még gőzmozdony tolta a szerelvényt, amit ma már csak a hétvégi nosztalgia­-járaton lehet látni. A modern vonatok pontos menetrend szerint közlekednek, így utazásunkat gondosan megtervezhetjük. Ezt meg is kell tennünk, mert fölfelé és lefelé is csak egy bizonyos járatra váltott jeggyel vehetjük igénybe a vasutat, így megeshet, hogy a tervezett vonatra már nincs jegy, csak egy későbbi járatra. Hét közben még megoldható az utazás előtti közvetlen jegyvásárlás, de hétvégén a megnövekedett forgalom miatt érdemes elővételben biztosítani a jegyünket. Online jegyvásárlás awww.schneebergbahn.at/hu weboldalon lehet­séges. Ugyanitt menetrendet, túrainformá­ciókat, helyi időjárási előrejelzést is találunk.

 

A Schneeberg északi gerincére feljuthatunk a közeli Losenheimben található ülőlifttel is, amiből 1200 méter magasan szállunk ki. Innen hosszú kaptató vezet a hegy kiterjedt fennsíkjára, ahol kisebb-nagyobb körtúrákat tehetünk. Egy néhány órás, közepesen nehéz túrával érhetjük el a legmagasabb pontot, a 2075 m-es Klosterwappent. Tiszta időben gyönyörű kilátás nyílik egész Alsó-Ausztriára, az Alpok vonulataira és a szomszéd kétezresre, a Raxra.

 

A Rax – teljes nevén Raxalpe – szintén látványos úti cél. Hirschwang településen találjuk a kabinos felvonót, ami nyolc perc alatt repít minket 1500 méter fölé. (Menetrend, árak, információk: www.raxalpe.com/hu). Ausztria első kötélpályás felvonója több mint 1000 métert hidal át a meredek hegyoldalon. A hegyállomáson, valamint a hegy hatalmas fennsíkjának több pontján is hagyományos fogadók várják a turistákat. Némelyikben éjszakázni is lehet, de meleg ételt és innivalót mindegyikben kaphatunk.

Számos túraútvonal közül választhatunk időnknek és erőnlétünknek megfelelően. Szinte mindegyik érinti a közeli Ottohaus nevű menedékházat, amit kényelmes sétával érhetünk el a felvonó épületétől. Útközben színpompás alpesi rétekben gyönyörködhetünk illetve a szomszédos Schneebergben, ami igazán látványos, megunhatatlan fotótéma. Az Ottohaus közelében pedig a Rax másik oldaláról nézhetünk le az alattunk elterülő, térképszerű tájra, valamint a közeli Semmering sípályáira. Már ezért az útért és a friss hegyi levegőért érdemes feljönni ide, de ha van lehetőségünk, tegyünk kisebb-nagyobb kirándulást a Rax törpefenyővel borított fennsíkján! A legmagasabb pont – Heukuppe, 2007 méter – eléréséhez ugyan egy nagyobb, félnapos utat kell megtenni, de egy kisebb körút is biztosítja azt az igazi alpesi hangulatot, ami miatt már a kirándulás kezdetén biztosak lehetünk abban: ide vissza fogunk jönni.