06 jún, 2014

Sirok nem csak egy remek helyszín, hogy a nagyvárosból kimeneküljünk a békés hegyvidék csendes menedékébe, hanem a helytörténészek és más érdeklődök is egyaránt kedvüket lelhetik a Siroki vár kutatásában.

Mivel az alsó várról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ezért csak valószínűsíthetjük, hogy egy pogány templom vagy áldozó hely lehetett egykor ezen a területen.  Ami ma is megtekinthető, az a Felső vár a XIV. és XV. században épült.  Ezt a katakomba rendszerrel rendelkező felső várat feltételezhetjük, hogy bor és termény tárolására használták.  A XVI. században Gúthy Ország Kristóf megörökölte a várat a többi földterülettel együtt. Ez időre tehető az Alsó vár építése is.

Olasz bástyákat és magas falakat épített a vár köré,mely nem csak Kristóf kedvelt tartózkodási helyéül szolgált, hanem Eger elővára is volt. Ebben az időben Oppidiumi rangot is kapott a falu. Kristóf igen fiatalon meghalt, ám halálának oka a mai napig ismeretlen. Halála után Zrínyi Ilonáé lett Sirok és Csejte vára is. Amikor a törökök bevették Eger falait, vérontás nélkül tudták elfoglalni a siroki várat is. Lassan elnéptelenedett a falu, így a XVIII. század elején tótokat és palócokat költöztettek be erre a vidékre a földesurak.  Az ó olasz bástyákat a környék templomainak faragott köveivel erősítették meg.

Létezik egy könyv a török időkből, amiben leírásokat lehet találni a török kincsekről és titkos folyósokról. Ám az ásatások folyamán nem találtak semmit, de a kutatás vezetője furcsa módon megőrült.  Állítólag a várban lovagmintás cserépkályhák voltak, több főúri lakosztállyal és lakószobával. Az említett régi könyvben így jellemzik a vár látképét „a vár legnagyobb tornya üvegből volt és a tetején jó időben a Tisza vize csak úgy ragyogott “. A legfelső torony a várheggyel együtt körülbelül 400-450 méter magas lehetett.

Él egy legenda e csöpp történelmi faluban. Darnó királyról, annak fiáról és egy gyönyörű pór leányról szól a történet. Darnó király fia igen sokat lovagolt és vadászott a faluban, és szerelembe esett Gizellába, a paraszt lányba. Sajnos szerelmük nem teljesedhetett be a lány szegénysége miatt. Darnó király annyira ellenezte ezt a szerelmet, hogy fiát Sárospatak várába vitte, remélve, hogy szerelmét elfelejti. Ám a fiú belebetegedett a szerelmi bánatba, a király azonnal érte küldte néhány emberét, de út közben gyászmenetbe ütköztek. Ekkor meglátta, hogy a fia meghalt és bánatában kardjába dőlt. Eleredt az eső, sírt az ég és sírt a falu, innen ered a település neve is: Sirok. Korábbi publikálásokban azt olvashatjuk, hogy Gizella a vár egyik urának volt a leánya. Gizella hét vitézt fogadott be a várba, hogy legyen hol éjszakájukat eltölteni. Az este viszont borozásba és csevegésbe torkollott. Gizella kedvessége, szépsége megbabonázta őket, ezért egymás ellen kardoskodtak a lány szívéért. A kardviadal végére már csak egy vitáz maradt életben, ám ez a hölgyet annyira megviselte, hogy bánatában a mélybe vetette magát. A életben maradt vitéz pedig öngyilkos lett. A kísértethistória itt nem ér véget, hiszen azóta minden este Gizella a vár faláról ugrik a mélybe. Állítólag lépteit és sirását is lehet hallani.

Bujáki Bence helytörténeti kutató gyűjteménye pedig így szól a legendáról: „Ország Kristóf egy igen dalia fiatalember volt. mikor jöttét a falu népe megtudta, a fiatal leányokat bezárták nehogy megbabonázza őket tekintetével. A várba menet is lehetett hallani a nép mulatozását, ami az úrnak igen nagy megtiszteltetés volt. A várba érve az öreg pohárnoka várta és beszámolt a vár ügyes bajos dolgairól. Érkezése után pedig lovagi torna volt a várban és egy szép leány hordta a vizet a megfáradt lovagoknak. Egy fiatal szép leány lépett oda Kristófhoz ki rögtön beleszeretett. Utána igen sok időt töltöttek együtt, a falu mezőin és erdein. Majd Ilona erről tudomást szerzett és figyeltette őket. Úgy döntött, hogy megöleti a lányt, hét őr vállalkozott rá. Megtették, de nem árulták el senkinek. Kristóf belebetegedett a lány elvesztésébe és meghalt.„

A kísértethistória és a legendák után, nem kell megrémülnünk, hiszen e barátságos, történelmi falu, június 14-15-én kétnapos családi programokkal várja az odalátogatókat. Hagyományőrző bemutatók, macok és krumplipogácsa kóstolók, népi fajátékokkal és színházi előadásokkal színesíti a kétnapos programot.  Majd egy elmaradhatatlan tűzijátékkal zárják a csodálatos élményekkel gazdagított napokat. A programok keretében kipróbálhatjuk magunkat különböző vetélkedőkben, kézműves foglalkozásokon. Láthatunk íjászokat, lovas-íjászokat, lovagokat, díszpolgári címátadást, koncertet, két részes musicalt. A gyermekekre is gondoltak, lesz óriásbábos előadás, és gyermekszínház is.

Kovács Viktória