A földből való építkezés évezredekre nyúlik vissza. Egyszerű, természetes, környezetbarát. A vályogot sárból, agyagból, illetve rostos adalékból (szalma, nád, szecska) készítik. A legősibb technológia a vályog felhasználására, az úgynevezett vertfal. Ennél az eljárásnál a vályog anyagát zsaluk közé öntik és döngöléssel tömörítik össze. A másik elterjedt technológia a vályogtégla. Itt a vályog anyagát egyszerű fakeretbe, vályogvetőbe öntik, tömörítik, és napon teljesen kiszárítják. A vályog felhasználásának első emlékei az ókorból maradtak ránk. A kínai nagy fal legkorábbi szakaszai vályogból épültek, de a mexikói Nap - piramis magja is vályogból épült.

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban ma reneszánszát éli a vályogból való építkezés. Iparágak épültek rá, mintha csak most fedezték volna fel a vályog pozitív tulajdonságait. Nyugaton el is nevezték, divatos szóhasználattal élve - biotéglának.

A Kárpát - medencében a honfoglalás óta építkeznek vályogból, a falvaink, de a városaink nagy része is ebből az építőanyagból épült fel. Környezetbarát, helyben kitermelhető és elkészíthető, nem utolsósorban olcsó, viszont ha valaki magának készíti el gyakorlatilag majdnem ingyen van. Hőtartó képessége nagyságrendekkel jobb a tégláétól, de a vályogot is érdemes szigetelni valamilyen természetes anyaggal, rendszerint náddal vagy szalmával szokták.

A vályogfalnak jó a páraszabályzó képessége, a fal beszívja a fölös párát, amikor pedig száraz a levegő akkor visszaadja a lakásba. Az adalékok arányának növelésével nő a hőszigetelő képessége, de csökken a teherbírása. A vályogfalak fő tulajdonságai a következők: gyakorlatilag éghetetlen, a téglafalaknál sokkal jobb hőtárolási és hangszigetelési képesség, ellenben kis nyomó- és szakítószilárdság. Ez nem azt jelenti, hogy a vályogépület nem bírná el a terheket, hanem a modern építészet, falazó rendszerei sokkalta nagyobb nyomó és szakítószilárdsággal bírnak, mint a vályog, és rendre ezekkel a modern falazóelemekkel hasonlítják össze.

A vályogfal egyetlen ellensége a nedvesség. Mivel nem égetik ki, mint a téglát, hanem csak egyszerűen a napon szárítják ki, ezért a szárítás alatt óvni kell a nedvességtől, különösen az esőtől. A falazat és az alap közé mindenféleképpen szigetelő anyagot kell helyezni, hogy a későbbiekben a fal ne tudja a talaj felől felszívni a nedvességet és ezzel salétromosítani a fal lábazatát. Ha ezeket az óvintézkedéseket betartjuk, akkor a vályogból épült lakásunk „örökéletű" lesz. Erre példa, hogy Ázsiában ma is majdcsak ezer éves vályogépületek állnak. Általában földszintes épületeket szoktak belőle építeni, de a statikai tulajdonságai lehetővé teszik, hogy magasabb épületekhez is felhasználják. Ennek példája, hogy Jemenben tízemeletes, több száz éves vályogépületek vannak.

Magyarországon jelenleg 700 ezer család él vályogból épült lakásban. Ezeknek döntő többségét még a múlt század eleje- közepe táján építették, valószínűleg nagyrészüknél szigetelés nélkül, ezért többségük fel van nedvesedve. Ezért terjedt el az a nézet, hogy a vályog maradi, ósdi, kevésbé jó építőanyag. Pedig a jövőben szükség lesz az olcsó, könnyen elkészíthető építőanyagokra, mert ez a „műanyag világ" nem tartható fent örökké!

Itthon növekvőben van a vályog népszerűsége, annak ellenére, hogy a túlszabályozás miatt törvényesen nem is lehet vályogból építkezni, ez ugyanis nem tartozik a minősített építőanyagok közé. Az elmúlt években szocpolt sem lehetett igényelni vályogházra, de még valamely bankok sem adtak hitelt rá. Erős az építőipari lobbi is a vályog tekintetében, mert gyakorlatilag ingyen van, vagy nagyon olcsó, ezért nem vásárolnák meg ezeket az „újszerű, modern, tökéletes" falazóelemeket milliókért. A nyugat-európai országokban, például Németországban, ahol az építkezési szabályok szigorúbbak, mint Magyarországon - szabad vályogból lakóházakat építeni.

Az önfenntartó, gazdaságos életmódot az épületeink, lakásaink tekintetében is el kell tudnunk sajátítani! Első lépésként a természetes anyagokat kell újra felfedeznünk, ahogy elődeink is tették évezredeken át, nem pedig a modern gazdasági mítoszoknak kell bedőlni.

Élhető településeket, élhető lakásokat!

Karra - Kitartás.net